A Thurman családnak hagyományai vannak a kultura és müvészet támogatásában. A
multszázadban kiadott Palmer: Nagybánya és környéke c könyv 69 oldalán az 1848-as
forradalommal kapcsolatos idökröl olvasshatjuk: "Berzenczei László erdélyi
kormánybiztos kocsisnak öltözve Turman Antal istállójában tartozkodott mig tovább
menekülhetett , s ugyancsak Turman Antal házában rejtözve irta meg Kemény Zsigmond
"Zord Idök" c regényét. "
Thurmann Olivér mint Nagybánya polgármestere minden erejével hozájárult az
iparosodó város épitéséhez, fejlesztéséhez. Az ö idejében több jelentös
épület és a várost a nagyvillággal összekötö vasut és állomás készült.
Vita Zsigmond: Jókai Erdélyben 215 old: "A római katolikus plébánia háztörténeti könyvében a házfönök 1976. augusztus 13-án igy irja le Jókai látogatását. "Jókai fogadtatása valóban nagyszerü, mondhatnám, fejedelmi volt...polgármesterünk egy remek beszéddel fogadta a kedves
vendéget; másnap, hogy Bányára jött, Schönherr Antal városi Fökapitány házánál talált szíves fogadtatásra, honnét két látogatást is tett, egyet Turmann Olivérnél - másikával házamat szerencséltette."
Nevét
és tevékenységét az Isrvántorony nyugati homlokztán elhelyezett márványtábla
örizte, ugyanis egyik legjellentösebb müemlékvédö tevékenysége volt a
villámsujtotta István torony restaurálása melyre 1897-ben került fel a milleneumi
emlékkereszt. Az ö hozájárulásával épült Nagybányán 1886-ban az elsö
nagybányai izraelita templom a Szombat utcában. Az 50-es években egy éjcaka valakik
szétlötték az István toronyra helyezett márványtáblát, 1961-ben egy román tábla került a régi keretbe.
Thurmann Olivér többször járt Baden-Badenben és egy ilyen alkalommal meglátogatta a
Müncheni festöiskolát ahol a Nagybánya mellöl származó Holossy Simon tanárként
müködött. Az ötlet, hogy a Müncheni festöiskolával Nagybányára kéne jönni
festeni egy , Thorma János és Hollosy Simon között lefolyt beszélgetés során
született meg . |
1) : "Nagybánya müvészet és város" (Almási Tibor ,Györ
1992) idézett: : Holossy Simon és Iványi Gründvald Béla Turman Olivérhez irt
leveléböl "A magyar müvészet csakis a magyar föld anyatejéböl magyar ég
alatt, magyar talajon, a magyar néppel megujuló érintekezésben izmosodhat, s nöhet
nagyra, nöhet igazán magyarrá"
2) : Dokumentumok a Nagybányai Müvésztelep történetéböl.. " A NAGYBÁNYAI
müvészet és müvésztelep a magyar sajtoban 1896 é 1909 között: Thurman Oliverröl
elég részletesen irnak a 16, 27, 446, 448 és 451 oldalon:
" Nagybánya város társadalma élen a polgármesterrel Turman Oliverrel teljesen
felfogták az eszme illetve a tény horderejét, nagy anyagi és még nagyobb szellemi és
kulturális jelentöségét - a városra nézva is. És minden lehetö módon a dolog
érdekében buzgolkodtak és cselekedtek. Kezemben a levél a polgármester pozitiv
igéretével, hogy a város 10-15 ezer forint áldozatba is belemegy, nagy fényes
mütermet épit Hollosynak és iskolájának ha Hollosy igértet tessz, hogy iskoláját
5-10éven át nyárra mindig lehoza. "
A müncheni magyarok nemsokat tudtak Nagybányáról, Az idegeneknek olyan elképzeléseik
voltak nagybányáról mintha nem a Kárpátok tövébe hanem a Kaukázusba vagy valami
Kirgiz faluba kénne utazniok. Kemény meggyözö munkát kellet végezni amiben Thurman
Oliver is kivette részét.
3) NAGYBÁNYA (MissionArt Galéria Miskolc1993) a 82 oldalon ir Turman Oliverröl.
4) Réti István : A nagybányai müvésztelep c. könyvében a 7,12, 23, 147, 148, 157,
158 oldalakon olvashatunk Turman Olivér és a nagybányai festöiskola kapcsolatairól.
Idézetre méltonak találom:
"Turman Olivér polgármesternek az érdeme Hollósy meghivása nagybányára és
általában a festötelep eszméjének a felkarolása. A Turman családja erdélyböl
származott Nagybányára. Teleki Sándornak, a koltói grófnak volt jó barátja. Ez a
barátság és az apai háznak szelleme révén fejlödött ki valószinüleg izlése a
szép dolgok s érzése a finomabb kultura iránt. Megválasztása után (1887) elsö
polgármesteri tevékenysége volt a város Ligetjének nagyarányú kibövitése, majd a
festötelep létesitése, aminek az érdekében minden, a város erejéhez mért anyagi
áldozatra és erkölcsi támogatásra messzemenöen kész volt."
2) 451 old: "Turman halála után a városnak a kolónia iránti érdeklödése és gondoskodó elözékenysége, melynek pedig az elért eredmények után a fokozódását várhattuk volna, lassan-lassan a zérus fokra siklott alá. 1901-ben az állam megvonta az ingyenjegy kedvezményt a kolónia tagjaitól. 1986-ban ezt, mint föntebb is megírtam, Thurman polgármester járta ki számukra , teljesen felfogva, hogy milyen nagy hátránya Nagybányának a távolság, mely minden kulturális központtól elválasztja."
5) Nagybányai kalauz (EMKE füzetek 1993) " A református temetö rendezettebb a
Postarét utcainál. A bejárattól balra, a kerités közelében találjuk Nagybánya
egykori polgármesterének, Thurmann Olivérnek a sírját". |