Arkitekt SAR
L. THURMAN ZOLTÁN
 |
| SVÉDORSZÁGI PÁLYÁZATAIM |
|
1992 - ÖTLETPÁLYÁZAT az ULRICEHAMN-i FELSZÁMOLT VASUTI NEGYED FEJLESZTÉSÉHEZ A kijelölt terület egy csodálatosan szép
természeti táj mely a város szive és a várost övezö tó között, mely a vasuti
pályák és teknikai épitményekkel elhatárolta a várost a Balaton nagyságu tótól.
A pályázat elkészitéséhez alaposan áttanulmányoztam, ugy a város történetét,
mint a meglévö fejlesztési terveket. A megjelent ujságcikkek, valamint a lakosokkal a
helyszinen lefolytatott beszélgetések alapján allitottam össze javaslatomat, melynek
lényege: 1) Az uj zona legyen egy kapocs a történelmi városközpont és a történelem
elötti tó között. 2) Tekintettel, hogy városfejlesztési szempontból ez a
legértékesebb terület, olyan funktiok kapjanak itt helyet, amit a város minden lakója
magáénak érezhet. 3) Kiegésziteni az unalmas, monoton, életnélküli svédvárost
europai közös funktiokkal mely nyitást biztosithat az egymásközt is emocionalisan
"élö-halottként" elszigetelödö svédek között.4)Legyen szép és
jellegzetes, hogy a várost lehessen mgkülömböztetni más tó mellet fekvö
városoktól, 5) Gazdaságosan lehessen megvalósitani. |
|---|
|
| I |
 |
BORĹS TIDNING 12 jan 1993 (ujságcikk) 58% (sárga) kizárolag az én pályázatommal foglalkozik. 16% (kék) a kitüntetett pályamunkák, 26% (szinnélkül) a versenyröl általában. A zsüri saját kezével irja:"A leggazdagabb (legjobb) öteleteket és javaslatokat tartalmazó pályázat". 25-év elörelátást kértek. Több mint 400 megkérdezett küzül (többnyire, politikusok és épitészek) 83% cimével és aláirásával megerösitve állitja, hogy az én tervem a legszebb és leggmegfelelöbb javaslatokat tartalmazza Ulricehamn fejlesztéséhez. Az ujságok és a magánszemélyek leirt véleményei elégé bizonyitják, az "ötletpályázaton" a munkám általános megítélését. | |
|---|---|---|
| Sajnos az én jó minöségü rajzaim kiemelkedtek az
irka-firkák közül (a svédek nem igénylik a felvételin, hogy a müépitész
(arkitekt) tehetséges legyen) az irott részben pedig 40 helyesirási hibám volt. A zsürinek
nem volt nehéz dolog kitalálni, hogy valami "bevándorló"= "idegen"
a javaslat elöterjesztöje. Ez a legvaloszinübb magyarázata, hogy semmiféle díjat nem
kaptam, söt tervem a 8 kivállasztott jobb terv közé se került be. A kitüntetett
tervek mint ikkertestvérek hasonlitottak egymáshoz és mindegyik kisméretü,
egymástól max. 3m távolságra elhelyezett magánlakásokkal tömte meg a zónát,
figyelmen kivül hagyva, hogy Svédország mindegyik városában kb. 20% a már meglévö
lakásoknak is lakatlan. Tagadhatatlan teknikai bizonyiték a zsüri téves
itélkezésére, hogy hatéve egyetlen egy lakást, vagy utrendezést nem megvalositottak
meg a kemény pénzzel kifizetett pályamunkák szerint. Tipikus törvényen belüli gonoszsággal és "svéd idegengyülölettel" a zsüri igy folytatta: 1) "A terv a költségvetés szempontjából gazdaságilag idegen" a)ez leirt bizonyiték a svédzsuri idegengyülöletére ugyanis az elbirálási kritériumok között nem szerepelt a gazdaságosság, és az én tervemen kivül sehol nem foglakoztak vele b) Elözetes gazdasági számitásokkal könnyen lehet bizonyitani, hogy tervem kivitelezési költségvetése még negyedét sem teszi ki a dijazott tervek költségvetésének tehát, azonkivül, hogy az idegengyülölet tétette oda a zsürivel az "idegen" szót, elképzelhetö az is, hogy gazdaságilag teljesen analfabéták voltak a zsüri tagjai, vagy esetleg a két viláhháborúban érdemtelenül meggazdagodott svédeknek "idegen" ami olcsó. 2) "zavaros és kivitelezhetetlen épületek" Régi értékes épületmaradványok restaurálása illetve felülépitése park és strand, néhány tipikus apró épület és egy kulturház a 2 m mély gránitfenekü tó tükrére helyezve a zsüri szerint "kivitelezhetetlen" miközben a svédek épitik a világ legnagyobb hidját (17600m hosszu, 130 m magas a viz felett 220m mély alapozás) Ezen épitkezés volumenjének (nagyság, érték) kb. egymilliomod részét kitévö épület "kivitelezhetettlen" a svéd zsüri szerint, gondolom ez elég bizonyiték zavaros itélkezésükre. 3) "Esztétikai szempontból idegen". Miér "idegen" ami szép és új ?? Ha a történelem folyamán az Athen-i Akropolisztól a Stockholm-i Globen-ig a Párizs-i Eifeltoronyon keresztül minig minden zsüri ugy itélkezett volna mint a svéd éptészeti zsüri az én esetemben, akkor ma is az emberke a barlangokban lakna. |
||
 vissza |